A Velencei-tó és térsége Magyarország egyik legforgalmasabb idegenforgalmi útvonala mellett található. A tó északi partján fut az M7-es autópálya összekötve a partmenti településeket Budapesttel, Székesfehérvárral és a Balaton térségével. A déli parton halad a 70-es számú főút és a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa vasúti fővonal. A Velencei-tavon vízi személyszállítás működik. Minden jelentős településnél kikötőt létesítettek, így Velence, Velencefürdő, Gárdony, Agárd, Pákozd és Sukoró a tavaszi-nyári időszakban hajóval is megközelíthető.

A Velencei-tó mellett a régió egyik legjelentősebb természeti erőforrása a termálvíz, melyet először a 70-es években tártak fel Agárdon, ahol 1986 óta hasznosítják a megépült termálfürdőben. Velencén 2006 őszén indult meg a térség egyik legimpozánsabb idegenforgalmi beruházása: a Termálpart - wellness, SPA és élményfürdő megvalósítása. Az itt található víz gyógyvíz minősítést kapott, hőfoka meghaladja a 70 Celsius fokot.

A Velencei-tó vízfelülete 26 km2, hossza 10,8 km, átlagos szélessége 2,3 km, átlagos mélysége 1,6 m, partvonalának hossza 28,5 km. Északi partján hegysor húzódik változatos, szép tájképi környezetet alkotva, jó alkalmat kínálva a kirándulásokra. A tó partján strandok, kempingek, szállodák sora várja a pihenni vágyókat.
A Velencei-hegység legmagasabb pontja a Meleg-hegy. A pákozdi Mészek-hegy a tó nádasaiba nyúlik. Itt található a magyar történelem egyik kiemelkedő eseményének, az 1848-as szabadságharc első győztes csatájának emlékműve.

A Velencei-tó sportolási lehetőségeit már a XIX. században felfedezték. Napjainkra pezsgő vitorlás, szörfös és evezős élet alakult ki. Mindenképpen megemlítendő a nemzetközi versenyekre is alkalmas evezőspálya, a kiépített vizisípálya és a vitorlázásra kiválóan alkalmas szabad vízfelület. A befagyott tavon a téli sportok kedvelői korcsolyázhatnak, jégvitorlásozhatnak és fakutyázhatnak.
A térség a vízparti pihenésen és vízisportokon túl számos vonzó programot, turisztikai lehetőséget kínál. A jellegzetes természeti értékekkel ismerkedni vágyók például kirándulhatnak a Csákvárról induló Haraszt-hegyi botanikai és geológiai tanösvényen, ahol a Vértes változatos felszínén kialakult melegkedvelő, szubmediterrán növényzetet és vadonban fészkelő ritka madárfajokat találhatnak.
Különös értéke a tónak a romantikus, kiterjedt nádas, szűk átjárókkal, belső öbleivel. Érdekesség, hogy a tavon minden tisztásnak, nádasnak külön neve van, mint például Hosszú tisztás, Égett nád, Kárászos. Különleges természeti értéket képviselnek az úszólápok. A Velencei-tavi madárrezervátum zárt területét az őshonos madarak mellett a vonulók is kedvelt pihenőhelyként használják; az itt költő madárfajok száma közel harminc.

A Velencei-tó ősidők óta gazdag halállománnyal rendelkezik. 1974-ben a halászatot megszüntették, azóta csak a sporthorgászás engedélyezett. A korszerű feltételek biztosítása érdekében csónakkikötők és horgásztanyák létesültek. Az idegenforgalom az egész térségre kedvező hatással van, mivel ez a régió hazánk második legnagyobb vízparti településcsoportja, amely más országbelieknek is egyre inkább kedvelt pihenő- és lakóhelye.